érdektelen, belterjes helyzetjelentés

Majdnem egy hónapja nem írtam. Mióta új munkahelyem van. Kicsinál. Nincs erőm másikat keresni sem, nem tudom, mi lesz a szakdolgozatommal. Viszont az életem szexuális része rendben van, és ez pozitívan hat a többire is. Voltam két (három?) napot Tokajban, megvolt a fesztiválozás, szokás szerint alig voltam benn, helyette viszont buzgón kocsmáztam, feleseztem, Tiszában meztelenül úsztam és szeretkeztem (azt egy autóban, a Tisza túl perverz még nekem is), majd egy rettenetesen koszos nadrágban felvonatoztam, visszaigényeltem az IC pótjegy árát, amit még az este folyamán el fogok inni. A szétesés és az összerakódás határa igen ingoványos, az ember sosem tudja, hol áll. Igazából én a kettőt egyszerre érzem. Komolyan, mintha nem lenne elég külső és belső konfliktusom, ilyeneket kreálok magamnak egy alagsori kocsmában vasárnap délután háromkor. Élni tudni kell. Nehéz megkülönböztetnem a folyamatos, enyhe bűntudatot a valóban valamit jelentő rossz előérzettől. Szerintem az alkohol után a következő korszakom a fű lesz. Meg kéne szabadulnom mindentől. Ilyenek. Nyáron mindent könnyebb elviselni. Nyáron jó élni. Nyárra akarok költözni. Vagy délre.