hát, bármilyen jó is a társaság, azért egy napig hányni nem olyan élvezetes.
viszont simán nyitva vannak a kapuk. ok, nem annyira feltűnő helyen vannak, de tényleg sarkig tárva. érzek bármit, tökingyen.

persze lúzerkedés van, vagyok, de azért már a fentire rájönni is jó volt (és most nem a hányós részre célzok). jövök hazafelé az utcán, amikor már tudok jönni, egy szatyor ruha nálam, elromlott a mosógépem, de úgy tűnik, mindig van kinél mosnom, mindig van egy kulcscsomó a zsebemben egy lakáshoz, pár kód a fejemben egy telefonhoz, egy bankkártyához meg egy-két belvárosi házhoz, hogy épp merrefelé megyek, az már mindegy is.